Anette Olzonnal

Milyen a zenei háttered? Hallhattunk már más bandákban énekelni?
Zenész családban születtem és nőttem fel. Gyerekkorom óta énekelek és anyukám rávett, hogy oboán játsszak! Turnéztam anyukámmal és az együttesével, és énekeltem is néha. Részt vettem különböző tehetségkutató műsorokban 13 éves korom óta.
Az első együttesem egy Take Cover nevű cover banda volt, nálam idősebb fiúkkal, amikor 17 éves voltam, aztán bekerültem egy Alyson Avenue nevű bandába, először mint stúdióénekes, aztán én lettem a vezető énekes, és 2 albumot adtunk ki 2000 óta. 21 éves koromban főszerepet játszottam egy Gränsland nevű rockoperában/musicalben, Hellsingborgban, aztán bekerültem a Gothenburgi Balettakadémiára. Sok különböző bandában és kórusban énekeltem, stúdiómunkákban vettem részt és esküvőkön léptem fel. Legutóbb egy duettet énekeltem Michael Bormann-nal (a Jaded Heart volt énekesével), a „Conspiracy” című albumán.
Fiatalabb koromban a Koppenhágai Zenei Konzervatóriumban, Dániában vettem énekórákat egy magántanártól. Ha manapság magántanárra van szükségem, akkor a Malmöi Zeneakadémiára megyek. Majdnem minden létező stílusban énekeltem.

Mesélj nekünk arról, hogyan váltál a Nightwish új énekesnőjévé! Az első demó elküldéséről, az első válaszukról, az első találkozásotokról a fiúkkal, stb…
Csak néhány hónappal Tarja távozása előtt hallottam először a Nightwish-ról, szóval egyáltalán nem ismertem a banda történetét. Úgy ismerkedtem meg vele, hogy a testvérem lánya rajongó, és azt gondoltam, talán meghallgathatnám őket, mert mindig érdekelnek az új zenék. Megvettem a válogatásalbumukat, és rögtön megszerettem. Amikor olvastam Tarja távozásáról, egy ABBA-cover banda tagja voltam, ahol a hangmérnök azt mondta, hogy jelentkeznem kéne, de én nem voltam benne biztos, hiszen nem vagyok klasszikusan képzett énekesnő. Némi gondolkodás után úgy döntöttem, megkérdezem két barátomat, hogy tudnának-e nekem zenei hátteret felvenni az Ever Dream-hez, és ők megcsinálták. Bementem, és előtte nem is gyakoroltam a dalt, mert a saját stílusomban akartam interpretálni. Néhány óra múlva kész is volt. Megtaláltam Tuomas e-mail címét, megszereztem a címét, elküldtem a demót, és rögtön egy héttel ezután maga Tuomas válaszolt nekem… izgatott volt, és nagyon tetszett neki a hangom és a dal! Wow, ez nagyon kedves e-mail volt, és természetesen nagyon boldog voltam… aztán arra kért, hogy énekeljek még 3 dalt az Once instrumentális verziójára, amit néhány héttel később küldött el. Ezután felvettem a Nemo-t, a Higher Than Hope-ot, a Wish I Had An Angel-t és még egy bónuszt is csináltam nekik, a Kuolema Tekee Taiteilijan-t… a szegényes finn nyelvtudásom miatt biztos szétröhögték a fejüket… ;=)

Elküldtem a második demót, és aztán e-mailben megkérdeztem Tuomast, hogy megkapta-e. Azt mondta, hogy megkapta, és hogy köszöni, meg jó munka, stb… Nem akartam sürgetni, hiszen már az első e-mailben azt írta, hogy lazán akarja venni, és hagyni akarja, hogy csökkenjen a média tolakodása, stb., szóval megpróbáltam elengedni magam, és csak várni… Aztán márciusban kitették a hirdetést, hogy várják a demókat, stb., és úgy éreztem, meg kell kérdeznem Tuomastól, hogy nekem kéne-e még küldenem valamit, szóval írtam neki, és egy sokkoló választ kaptam, amiben azt írta, hogy én vagyok az egyik legjobb jelentkező, de már most meg tudja mondani, hogy nem fogom megkapni a munkát…! Teljesen kiborultam, nem értettem semmit, hogy miért nem mondta, miért… Így azt feltételeztem, hogy az életkorom miatt van, vagy azért, mert már van egy gyerekem…
De mivel nagyon makacs vagyok, és tényleg úgy éreztem, hogy ez nekem való, megint írtam a nyáron egy e-mailt, hogy elküldhetem-e nekik a bandám, az Alyson Avenue live-DVD-jét, és Tuomas azt mondta, hogy igen. Elküldtem augusztusban, majd kaptam egy e-mailt Ewo-tól, amiben feltett pár kérdést, amiket megválaszoltam. Aztán meghívást kaptam, hogy találkozzak a fiúkkal szeptember elején, és kipróbáljak néhány dalt. Odamentem, találkoztunk, és énekeltem 5-6 régi dalt velük. Következő nap elmentem Emppu stúdiójába, hogy énekeljek pár új számot. Nagyon jó érzés volt, és olyan kedves srácok voltak. Rögtön úgy éreztem, hogy velük akarok dolgozni, mert olyan közvetlenek és olyan jó a humorérzékük. Amikor délután megérkeztem a Kastrup-repülőtérre, kaptam egy sms-t Ewo-tól hogy mindenkinek nagyon tetszettem és hogy egy hónap múlva újra szeretnének látni… Olyan boldog voltam, hogy végig sírtam a hazaúton.
Kaptam pár dalt gyakorlásra a következő stúdiólátogatásig, és októberben mentem vissza. Először Tuomas szigetére mentünk Kitee-be, szórakozni, és csak azért hogy nyugodtan és kellemesen együtt legyünk. Mivel én is vidéki lány vagyok, nagyon jól éreztem magam Kitee-ben, és nagy megtiszteltetés volt számomra hogy meghívást kaptam Tuomas különleges rejtekhelyére. Kitee után csináltunk néhány próbaképet rólam és Tuomasról egy sminkessel és egy nagyon jó fotóssal. Aztán elmentem a stúdióba a dalokat fölvenni, amikre készültem és utána hazamentem, 6 finnországi nap után… Még aznap éjszaka kaptam egy e-mailt Tuomas-tól, hogy várni fognak a következő évig a döntéssel. Én vártam, és természetesen nagyon ideges voltam, de tartottam a kapcsolatot a srácokkal és Ewo-val egész idő alatt, ők nagyon pozitívak voltak, ez jó érzéssel töltött el.
Aztán január 30-án Tuomas fölhívott, más dolgokról beszélt, majd egyszer csak azt mondta: úgy döntöttünk, hogy sok tennivalót fogunk adni neked a következő években… haha! Olyan nyugodtan mondta, és én éreztem hogy most nem sikíthatok, ezért megpróbáltam nyugodt maradni, de az egész beszélgetés alatt nehéz volt figyelnem arra, amit mond… Több hétbe telt, míg tényleg, igazán megértettem, hogy a hosszú várakozás (1,5 év) véget ért és megkaptam a munkát.

Mit gondolsz azokról a rajongókról, akik azt mondják, hogy a Nightwish halott Tarja nélkül?
Megértem, hogy a rajongók aggódnak, hiszen az énekes nagyon fontos egy bandának. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy egy bandában minden tag számít, és mivel a fiúk úgy döntöttek, hogy folytatják az utazást, remélem hogy a rajongók velük maradnak (és velem) és adnak egy esélyt az új albumnak. Nem a teljes banda változott meg — ugyanaz a zene, a szöveg és az érzések mint azelőtt, azzal a különbséggel, hogy most már én énekelek.

Milyen érzéseid vannak azzal a nappal kapcsolatban, amikor kilétedet felfedik a nyilvánosság előtt? Már várod, vagy pedig aggódsz, hogy fognak reagálni a rajongók?
Már alig várom, mert azután nem kell majd titokban tartanom a barátaim előtt… És azután kimehetek a fiúkkal a nyilvánosság elé anélkül, hogy aggódnom kéne, hogy valaki meglát és pletykákat kezd terjeszteni az újságokban.

Voltál már ezelőtt hosszú turnékon? Mit gondolsz, hogy fogsz megbirkózni azzal a ténnyel, hogy az utazás, és a túl kevés alvás nehéz lesz, főleg az énekesnek?
Nem, még nem voltam hosszú turnékon, de már csináltam musicalt és különféle műsorokat egyhuzamban. Szóval nagyon jól tudom, hogy nehéz lesz. Ez természetesen egy új és nehéz helyzet lesz nekem, amiben meg kell állnom a helyem. Gondolkodom rajta, hogy a hangom hogy fog megbirkózni az alvás hiányával stb. Ezért már most több énekórát veszek, hogy megerősítsem a hangomat az előttem álló nehézségekre, már gyakorlok a koncertre otthon, hogy beleéljem magam a dalokba, és képes legyek különböző technikákkal énekelni őket. De az alvás a legfontosabb dolog a hangomnak, ezért meg fogok próbálni annyit aludni, amennyit csak tudok, akkor és ahol csak lehet a turnén.

Mit vársz a következő album kiadásától, és az azt követő világ körüli turnétól?
Nagyon remélem, hogy a rajongók örömmel fogják fogadni ezt az albumot, és remélhetőleg szerzünk néhány új rajongót is. Remélem, hogy az emberek hallani fogják, hogy szeretem a dalokat, és hogy én tényleg szeretem amit csinálok. Ez egy hihetetlen utazás lesz nekem! Egész életemben erre vágytam, és most itt vagyok, megyek világot látni az új „családommal”… Ez lesz életem legjobb időszaka, ebben biztos vagyok!

Kivetted a részed a dalok írásából és hangszereléséből?
Nem, a dalok már jóval azelőtt készen voltak, hogy én felénekeltem volna őket.

Mi az első benyomásod az új anyagról?
A dalok nagyon jók, mint mindig, és Tuomas minden számban olyan jól használja fel a nagyzenekart és a kórust… Ez egy nagyon változatos album, a hallgató nem fog unatkozni… ;=) Ugyanis vannak erőteljes számok, és nagyon lágy és érzelmes dalok is az albumon. És van benne némi népi anyag is…

Mesélj nekünk magadról néhány dolgot! Mi fontos neked a zenén kívül?
Nagyon érzelmes ember vagyok, ami azt jelenti, hogy az életemet a szívemen és a gyomromon keresztül élem meg, és nem mindig a fejemen keresztül… Ha arról van szó, ami fontos nekem, úgy gondolom, igazán szükségem van arra, hogy önmagam legyek azokkal az emberekkel, akik közel állnak hozzám, hogy ne kelljen olyannak lennem, amilyen nem vagyok… Olyan ember vagyok, aki szeret együtt lenni másokkal, de ugyanúgy szükségem van a saját területemre, és a lehetőségre, hogy egyedül is legyek, hogy gondolkodhassak és önmagamba merülhessek. Szeretek meghallgatni más embereket, együttérezni velük, és tanácsokat adni nekik, ha problémáik, vagy nehézségeik vannak, de nem adok tanácsokat, ha úgy érzem, hogy senki sem kéri őket… Nem szeretem a negatív embereket, ezért próbálok pozitív emberek közelében lenni, hogyha tehetem… ;=) Nem szeretem, ha valaki azt mondja nekem, hogy valamit nem tudok megcsinálni, mert nincs olyan, amit ne tudnék megcsinálni! Minden lehetséges, ha igazán akarod!

Szeretnél még valamit mondani a rajongóknak?
Tartsátok meg az álmaitokat, és mindig higgyetek, mert minden lehetséges! “Rock on”, és remélem, hogy viszontlátjuk egymást a turnén!

Forrás : nightwish.hu